Barcelona Trip 2012

Selmeczi Mátéék Október az ősz elején kilátogattak Barcelonába, erről az utazásról kaptam egy kis élménybeszámolót.

 

Minden bmxesnek vannak álmai: trükkök, amiket életükben be szeretnének adni; városok, ahova el szeretnének jutni; profik, akikkel szeretnének egyszer együtt gurulni; spotok, ahol legalább egyszer szeretnének bringázni. Barcelona is az ilyen álmok közé tartozik. Nekem most már a beteljesült álmok közé került, amit bármikor szívesen újra „álmodnék”…
Nyár első felében már gondolkoztam rajta, hogy ki kellene jutni. Ahogy egyre inkább végiggondoltam a dolgokat (félretett pénz, utazás költségei, stb), rá kellett jönnöm, hogy ha most nem lépek, lehet, hogy többet nem lesz ilyen lehetőségem, így hát gyorsan nekiláttam útitársakat keresni.
A trip idejét szeptember 30.-tól október 7.-ig tűztük ki. Ahogy közeledett a dátum, úgy morzsolódtak le a jelentkezők, ami a repülőjegyek és a szállás foglalása szempontjából nem volt túl előnyös. Végül nem várhattunk tovább, lépni kellett, így a végére hárman maradtunk: Borda Dani, Balázs Dávid és jómagam.
Egy könyv sem lenne elég arra, hogy mindenről beszámoljak, de megpróbálom megosztani a leglényegesebb dolgokat, hogy legalább körvonalakban is, de képet kapjatok az ott töltött hetünkről.
Már jóval az indulás napja előtt bepakoltam a biciklimet és minden cuccomat a frissen szerzett óriás méretű hokis táskába, amibe MINDEN belefér (repülős utazásokhoz ajánlom, lehetőleg a kerekes változatát, mert nagyon nehéz).
Szeptember 30.-án hajnalban indultunk a repülőtérre, ahol minden fennakadás nélkül felszálltunk, majd leszálltunk a napfényes álomba, Barcelonába.
Vasárnap délben már a szálláson voltunk, és szereltük össze a bicikliket. A lakás kicsit silányabb volt, mint a képeken, de összességében nem lehetett okunk panaszra: volt ágyunk, erkélyünk, kanapénk, hi-fi, internet, stb… A szállásadónk még turista térképet is adott, ami segített a spotok felkutatásában is…  Már aznap  bejártuk a várost, megtaláltunk több olyan helyet, amiket csak videókban láthattunk eddig. A tengerparton pedig két betonparkocskába is belebotlottunk.  De mivel hulla fáradtak voltunk még, nem igazán erőltettük meg magunkat. Csak tervezgettük a beadandó trükköket a többi napra.
Hétfőn már konkrét tervekkel indultunk, de ahogy az Barcelonában egyáltalán nem meglepő, két kiszemelt spot között találtunk másik 2-3-at. A szállásunktól kb 10 percnyire volt a legközelebbi hely, sok-sok csúszópadkával, ahol legalább háromszor bringáztunk a hét során. A parthoz közeledve találtunk egy elsőre jónak tűnő wallride helyet… jó is volt J. Végül meglátogattunk egy híres döntött falas helyet, ahol sötétedésig bringáztunk. Egészen a helyi rendőrség megérkezéséig. Szerencsére az igazoltatás után büntetés nélkül távoztunk. Pedig én mindent megtettem, hogy az ellenkezője történjen… Egy félreértett mondat után „igen”-nel válaszoltam a rendőr azon kérdésére, hogy „Úgy gondoljuk-e, hogy az egész város egy skatepark?” Valahogy kimagyaráztam a dolgot… szerencsénkre. Eléggé rosszul jött volna ki első nap egy 1000 Eurós csekk. Igen… annyi. Szerencsére ezelőtt még sikerült beadni egy-két trükköt. Dávid can-can-ben ugrott fel, Dani szép 180 kp-t pörgetett, én footjam whip-ekkel szórakoztattam magam, és a járókelőket.
Kedden strandolással kezdtük a napot, szerencsére a víz is kellemes volt. Nem sokáig pihentünk, mivel még volt aznapra betervezve több spot is. Mint például a sokak által ismert betonhullámos képződmény, a végén korláttal, egy kis alumíniumból készült hullám egy járda közepén, végül pedig egy gyakorlós korlát.
A betonhullámos hely kicsit más, mint amilyennek elképzeltem – igazából szinte az összes spot ilyen ott -, ugyanis korántsem könnyű végigpumpálni úgy, hogy megmaradjon a lendület a korlát átugrásához. Azért nagy nehezen, egy kis csalással ugyan, de sikerült átugranom 180ban is.  A korábban említett gyakorló korlát nagyon kényelmes, és szinte minden csúszós trükkel kompatibilis. Másnap vissza is tértünk ide.
Ekkor már szinte törzsvendégnek számítottunk egy Kebabosnál, mivel feladtuk azon reményeinket, hogy spanyolos ételeket fogunk enni itt tartózkodásunk ideje alatt. A Tapas ugyanis a hírekkel ellentétben nem olyan jó dolog, ugyanis többek közt kevés és drága. Még valamit megtanultunk: itt is vannak olyan helyek, ahol zavarja a bmx-ezéssel járó zaj a lakosokat… pláne délutáni szieszta idején. Egy 5. emeletről repülő paradicsom és szétszórt rajzszögek beláttatták velünk, hogy tovább kellene indulnunk…
Hihetetlen érzés volt a verőfényes napsütésben, a sörárusoktól, parti bároktól, külföldi turistáktól és kocogó emberektől nyüzsgő tengerparton gurulni… Ez a barcelonai életérzés magával ragadott mindhármunkat már érkezésünk napján is, bár akkor még nem igazán fogtuk fel, hogy tényleg ott vagyunk. A hét végére már szinte otthonosan mozogtunk a városban, térképet/GPS-t is kevesebbszer használtunk.
A legendás, vörös-fehér kövekkel kirakott wallride-falat a tengerparton hihetetlen volt testközelből látni, és gurulni rajta. Balázs Dávid itt átgurult a kör alakú, szellőzőnyílás fölött. Ezzel – saját bevallása szerint – megtette azt, amiért jött, és nyugodt szívvel nézett a hazaút elébe.
Ezen a napon Dani kicsit megreccsentette a bokáját egy elég magas szint beugrással, amit a hajtókara is bánt…
Péntekre már nem igazán maradt energiánk, aznap már csak kötelességből szálltunk biciklire. Beárnyékolta a napunkat fájó boka, fájó sarok, repedt hajtókar, és a tudat, hogy másnap lesz az utolsó, pakolós, készülődős napunk ezen a gyönyörű helyen. Péntek este még nyakunkba szedtük a várost, és belevetettük magunkat a barcelonai éjszakába. Szombat: városnézés, hegymászás, fényképezés, chill a parton, pakolás.
Vasárnap hajnalban buszoztunk ki a reptérre, majd pár órával később már a békásmegyeri héven találtam magam, úton hazafelé. Még kint elhatároztuk, hogy ezt meg kell ismételni jövőre is. Többen. Szóval gyűjtsetek ti is, reméljük, nem jön közbe semmi, és ha Isten is úgy akarja, jövőre visszatérünk. Mert tényleg minden bringásnak kell életében legalább egyszer OTT bmxezni! Életre szóló élmény!

szöveg: Selmeczi Máté

A trip számokban:

3 rider
7 éjszaka
~42 óra alvás
3000 km repülés
28 °C
1 eurós oliva bogyós párizsi
0,33 literes sörök
sok piros lámpa
…kevés zöld
sok szép lány
kevés helyi bmxes
~12 defekt
2 eltévedés
számtalan spot…