DTLF Trails Jam beszámoló és képek

Péntek éjjel. Csörrenő telefonok már-már hajnalba csúszva, utolsó egyeztetések a holnapi programmal kapcsolatban végső felkészülés, hogy másnap minden a lehető legsimábban menjen, hogy a vendégek a komoly szervezésből semmit sem látva biciklizhessenek és szórakozhassanak egy hatalmasat a teljes megőrülés eksztázisa alatt.

            Szombat reggel, borzalmasan fáradt pofával ébredés, alig tudtunk aludni az előző esti izgulás miatt, nagyon szerettünk volna egy emlékezetes napot létrehozni. Autókba bepakolás, pályára kifelé száguldás, kipakolás, gyors kávéfőzés, sátrak felállítása. Majd egy meglepetés, Gyula már reggel fél8kor ott volt, “ így jött a vonat” címszóval :D. Gyula igazi HC arc. Még néhány forduló autóval hogy minden meglegyen. Közben érkeztek az első vendégek, majd a többiek...

            11óra körül már közel 100fős tömeg volt jelen a helyi pályán, serényen ment a gyakorlás, hogy a verseny során mindenki a lehető legjobb formáját tudja hozni. A közbeni esések következtében az érkezők itt-ott megkoptak. Utólag is még egyszer köszönjük a sok és lelkes ridernek akik, a szervezőket segítve folyamatosan foltozták a pályát. A zene hangosan szólt, mindenkinek szólhatott a saját playlist-je, igyekeztünk minden kívánságot teljesíteni. A büfé folyamatosan szolgálta ki a bicózásban megéhező és szomjazó bicósokat, vagy a lelkes szurkolásban kifáradt szurkolókat. Közben rotyogott a tűzön a bográcspaprikás, mely nagyon finomra sikeredett a szakácsunk Szabó Gergőnek hála (köszi lányok hogy pucoltatok krumplit :*) A verseny 3órai kezdésére már mindenki megérkezett és kellőképp kigyúrta a tervezett trükkjeit. Körülbelül 60kerósból, 21 bátor játékos volt, aki benevezett, a nézősereggel együtt így már 150fő körül voltunk jelen.

            A verseny (ami tulajdonképpen egy több órás jam session volt) során mindenki megpróbálhatta újra és újra az elrontott kombóit. A montisok indították a sort. Mindenki vállalt és szépen stílusosan ugrálta végig a pályát. Zsombi magasan és rutinosan hozta a formályát a nullábcan, nullkéz és toboggan sorozataival. Hegyi Ádi szintén megmutatta hogy az egyedi, és mindenképpen látványos stílusába is tud kemény trükköket illeszteni. Fally (Tamás), kihasználta a ledroppot, turndownt és táblát rakva lefele, mínuszos tédékkel és háromhatvan próbával szintén nagy tapsot kivívva a nézőkből, és magas pontokat a zsűritől.
            A folytatásban a BMX amatőr selejtező, majd a fele továbbjutott rider között egy döntő következett. Mindenki keményen küzdött a győzelemér. Szász Gergő duplavápé jaival, Jávor Gábor az ízületromboló és irreálisan magas háromhatvanjai és szaltói közepette forgatta meg Newtont a sírjába. Gabinak a nagysorra elegendő sebesség mellett a kissor feküdt igazán, így tényleg meghazudtolta a pálya lehetőségeit. Tim Barnabás – Finga – rutinosan forgott, kápézott és tédézett, megérdemelve a harmadik helyezést. Sulyánszki Zsolt, Subi szintén emlékezetes és technikás trükköt mutatott be, egylábxup-ból xup kombójával, bicóstársa Ricsi pedig a háromhatvan vápéra próbált rá párszor. Takács Tamás pedig a 720nak ugrott neki többször is, vállalva az esés kockázatát.
            Az őrjöngésnek azonban közel sem volt vége, következtek a profi BMX-ba indult nevezők. Verseny? ... Fenéket! Barátságosan és egymást buzdítva mentek körbe-körbe, még a szünetekben is odapirítva a többiek orra alá, és port kavaró sebességgel elhúzott trükkökkel kéztetve visítozásra a nézőket. Ajkay Ádám amellett hogy a helyszínen mindenkivel kedves volt és sokat segített, kisujjból vápézott, szaltózott és húzott háromhatvanakat. Spine negyedív kombóra tett flairjével azthittük mindent kihozott magából, de a kissorról nagysorra tett szaltó transzferjével tényleg kicsapta a biztosítékot. Spikut Norbi – Norba – sem akart kimaradni a sótájmból, a bemutatkozó körben “széplányokranézekapályaszélén ésközbenváápééé” kezdésével minden ott lévő tetszését elnyerte, későbbi duplavápéjával, 360nullkéz és háromhatvantédé-ivel mutatta meg hogy mit jelent a feltörekvő tehetség fogalma. Palánkai Miki szintén harcolt a legmagasabb dobogóért, óriási egykéztáblás és egykézznulláb majd nothing-al azok fejébe is bevésette a nevét, akik netán (lehetetlen módon) még nem hallottak volna róla. Morvai Peti Póver állatmódra profiba nevezett, nem hunyászkodva meg a többi kemény ellenféltől. Miután a monti verseny alatt speakerként szétoltotta a “ boltbajárósnagykerekűbicósokat “ persze csak jóbaráti lelkesítő szándékkal. Tőle szokatlan módon vállalt szaltót, háromhatvanat, toboggantés tédét is. Végül az egész pro verseny... Nevezzük inkább demonak :D végén néhány már-már kerékösszeérős vonattal zárták a sort a profik.

            Az eredményhirdetés során kapott emléktáblák, melyek a helyi fenyőfákból készült plakettre voltak beleégetve, majd az OG Bikes CO. támogatásának köszönhetően a temérdek ajándékból való válogatás, tökéletes zárása volt a napnak. Illetve lett volna, hiszen a legkeményebb arcok maradtak még. A pálya melletti stepupon reflektorokkal megvilágított ugrón még páran rápróbáltak egy-egy trükkre, a többiek az indítón megrakott több méteres tűzön rendeztek bunnyversenyt, néhány eszement de mindenképp látványos bánitédé és bániszáznyolcvan próbával. Aki polgárpukkasztó kedvében volt, benevezett egy boxerban rák járás hátrafelé egy írtó meredek dombra fel versenyre. Nyertesként pezsgőlocsolás és rengeteg nevetés. Amint laposodott volna a hangulat, az ottlévők követve a szervezőket, átvonultak a helyi pubba, ahol egészen hajnalig folytatódott az after, kifordítva a helyet magából óriási bulit csapva...
           
            Mint szervező, úgy vélem, amit szerettünk volna azt sikerült megcsinálni. Azonban ha valakinek mégse tetszett valami, ne csüggedjen, jövőre minden hibát javítunk és teszünk rá a mostani rendezvényre még néhány lapáttal. Mindenki kihozta magából a maximumot, mindenki szurkolt lelkesen, mindenki nevetett és mindenki kedves volt hozzánk, ami a legfontosabb. Örültünk hogy ennyi boldog és mosolygós fiatalnak hoztunk létre egy kellemes szombatot, és talán egy emlékezetes versenyt.

Mi igyekeztünk... Azonban nem csak rajtunk múlt ez az ominózus szombat.
            Köszönjük a tárgynyereményeket az OG Bike CO.-nak.
            Köszönjük a hangosítást Dobai Dánielnek a Shams Music Team nevében.
            Köszönjük anyunak és apunak a sok segítséget az előkészületekben.
            Köszönjük a ridereknek akik, segítettek pályát építeni.
            Köszönjük a lányoknak, hogy segítettek főzni.
És persze köszönjük minden jelenlévőnek, hogy brutálisan biciklizett, keményen szurkolt, és járult hozzá egy pompás verseny lebonyolításához.

Köszönjük a DTLF crew nevében

(Veres Ádám, Szabó Roland, Timpauer Zsolt, Menyhárt Viktor, Juhász Dávid).                       

Jövőre találkozunk!

A rendezvényen készült összes fotó vágatlan formában megtekinthető az alábbi címeken:
Sok kép a versenyről: http://indafoto.hu/dtlf1 (Kerezsi Dani és Répa)    

Pár kép a versenyről, és több az afterról: http://indafoto.hu/dtlf  (Cone Dávid )