Egészségügy 3.

Újra itt vagyok és ismervén az egészségügyet nem utoljára. A legutolsó infóm a műtétemrol, hogy 28- án műtenek de 27- én kell befeküdnöm, hogy az altató orvos feltegyen pár kérdést. De még ezelött be kell mennem,hogy laborvizsgálatokat csináljanak (vér,vízelet,röntgen). Vért és vízeletet már vettek úgyhogy minek megint azt nemértem, de legyen ha nekik ettől jobb lesz akkor legyen. Bemegyek hétfon reggel 8- ra, hogy minél korábban meglegyen az összes cucc. Persze a váróterem megint tele van. A szokásos várakozás persze mi mást lehet tenni egy váróteremben. Harminc perc múlva kijön egy orvos és elkéri a tajkártyákat, beutalókat miegyebeket. Megkérdezi tolem is mit akarok, elmondom, hogy a mutét miatt laborvizsgálatokat kell készíteni és kellenek a beutalók. Bemegy és megint várok, hamarosan kijön megint egy fehér ruhás és megint kérdezi a népet ki mit akar, miért jött, neki is elmondom mit akarok, miért jöttem, meghallgatja, bólogat és bemegy Ö is. Megint várok, de most meghozza gyümölcsét a várakozás, kis ido elteltéve kijön a novér és kezembe nyom egy halom papírt amiket oda kell adnom majd a laborban. Meglepő, hogy minden papírom szépen felvan tüntetve mi melyik épületben van. Elsoként a röntgen, leadom a papirokat kivárom a soromat kb. 40 perc alatt végzek is. Innét irány a labor, na itt kicsit meglepodtem. Belépek az épületbe és sehol senki illetve aki van az háttal nekem, úgyhogy simán besétálhatok bármelyik szobába ahol mindeféle gépek és vizsgálatra váró folyadékok vannak, bármelyikel bármit csinálhatnék. De nem teszem mert jókisfiúnak neveltek. Szépen megvárom amig valaki hajlandó foglalkozni velem. És láss csodát megtörténik szépen leültetnek, azzal, hogy várjak itt majd jön valaki aki kezelésbe vesz. Fehér köpenyesek jönnek-mennek de senki sem akarja tudni mire várok. Egyszercsak jön egy, akit érdekel, mondja hova üljek és leveszi a véremet és kezembe nyomja a kis üveget amibe bele kell pisilni -ott a folyosó végén jobbra mondja majd elviharzik. Megyek arrafelé és itt sincs senki csak a gépek meg a minták bármit lehet velük tenni semmi ellenorzés, foghatnék egy mintát és összeönthetném bármelyikkel. Megtalálom a wc-t szépen leadom a mintát persze miután találok valakit mert megint sehol senki. Na ennek is vége, márcsak a mütét van hátra 2 nap múlva. Szerdán szépen bemegyek a kórházba, talizni az altató orvossal, kb délre bent is vagyok, megint a tortúra ki vagyok, miért jöttem, mit akarok, papirok kitöltése megint ezt is kétszer mert ugye a doktorok számitógépe nincs összekötve a 4szobával arréb lévö növérek számitógépével, vagy csak imádnak mindent 2-3* leirni. Szépen elfoglalom az ágyamat a novérke megint vizsgál rajtam EKG, vérnyomás. Közli, hogy magas; mire én: igen tudom,mindig elmondják.Szépen befekszem az ágyamba és várom az altató orvost.Délután fél 6-kormegérkezik a vacsora 1 db zsömle és hozzá 25dkg kenömájas,ami 6-8 zsömléhez is simán elég lenne.Vacsora után megérkezik az altató orvos feltesz egy csomó olyan kérdést amit eddig senki sem kérdezett meg töllem csak csupán napi 4*. Jön a jó hír! Amig ilyen magas a vérnyomásom addig nem muthetnek meg mert elvérzek meg miegyebek. Márcsak egy dolgot nem értek, eddig is tudták,hogy magas a vérnyomásom mivel a multkor is (4 hete) közöltem velük. Másnapra emiatt konziliumot akarnak összehívni hogy eldöntsék most akkor mi is lesz velem, valahogy le kell vinni a vérnyomásomat. Hát eddig pár orvos próbálkozott ezzel kb 10 év alatt mióta tudom, hogy az van de nem jött eddig össze. Hát levinni a vérnyomást nem egy két nap úgyhogy csak valamikor a jövohéten mutenének, addig meg szépen bent kellene feküdnöm. Erre jön az én frappáns válaszom: hát nem fogok bent maradni csak azért, hogy gyógyszereket szedjek csak azért, hogy valamikor lemenjen a vérnyomásom és végre megoperáljanak. Mire közli az egyik doki, hogy ezt végül is a körzeti orvos is megtudja csinálni. Mármint gyógyszert felirni és vérnyomást mérni. Jöjjek vissza ha lement a vérnyomásom a normális szintre és akkor szépen majd megműtenek.

Folyt.köv. sajnos